Előzmények
Hát kezdjük a legelején...
Egyszer volt, hol nem volt egy fiatalember aki sokat elért az életben, volt egy jól fizető és jelentős állása, amihez hosszú út vezetett és sokat kellett érte tenni. Munkája során sokszor járt külföldön, s egyszer amikor egyik útja Moszkvába vezetett, ott megismert egy lányt, egymásba szerettek és visszajöttek együtt Magyarországra, hogy boldogan éljenek... vagyis akkor még azt hitték...
-akik nem találták volna ki eme mesés felvezetőben a szüleimről van szó (igy belegondolva tényleg az egész olyan, mint egy elbszott mese, csak nincs happy end...)
Megvolt a lakodalom, minden szép volt, apám anyja (mostantól KL) ajándékba adta a birtokon a nagyobbik házat, a kisebbikben pedig továbbra is ő maga élt. Apámék hálából fizették a gázt, a villanyt és a többit, emellett még dolgoztak -szinte ingyen- KL-nek, aki takarmányértékesitéssel és redőny- reluxa készitéssel foglalkoztatott (azért nem foglalkozott mert kb nem csinált semmit..).
Aztán megszülettem én és később az öcsém, minden szép volt, minden jó; volt akkoriban nagy összejöveteles disznóvágás, halászlékészités, stb. Apám továbbra is magas pozicióban dolgozott, anyám pedig -mivel magyarul akkor még nem tudott sokat, igy nehéz volt munkát találni- nem messze tőlünk egy varrodában dolgozott. (persze a rendes munkák mellett még be is segitettek mindenben KL-nek).
Volt autó, nem éltünk rosszul, minden évben elmentünk legalább kétszer nyaralni, megvolt minden.
Miután teltek-múltak az évek s én is fejődtem annyira agyilag is, hogy sikeresen felfoghassam, hogy itt azért a felszin alatt van valami, valami nincs rendben...
Már nem is emlékszem mikor volt az a fordulópont, vagy, hogy mi lehetett az a nagy dolog ami miatt már odáig jutottunk, hogy apámék nem beszéltek KL-el és próbáltak nem eltiltani, hanem inkább azt sugallni felénk, hogy jó lenne ha nem beszélnénk és nem fogadnánk el mindenfélét KL-től.
Persze nekem aztán mondhatták akkoriban, tudtam, hogy valami nem jó, de akkor még az általános 2.at járhattam talán.
KL. a kezdetektől fogva behivott magához, mindenféle édességgel meg kisebb ajándékokkal csábitgatott -ez már akkor mikor már nem álltak szóba egymással ő meg a szüleim-, tudta, hogy a szüleim nem örülnek ennek, de hát ezzel is fel tudja legalább bszni az agyukat.. emlékszem egyfojtában azt sujkolta, hogy a szüleim nem tudják, hogy nekem mi a jó és hogy ők csak rosszat akarnak ezért ne hallgassak rájuk és nyugodtan menjek be iskola után mindig hozzá.
Én bőszen bólogattam mindenre amit mondott, meg helyeseltem, igaz nem hittem el semmit, azért ennyire hülyének nem szabad nézni egy gyereket, természetesen elengedtem mindent a fülem mellett.
Vele lakott a keresztapám (mostantól CSK), aki meg történetekkel meg bűvésztrükökkel tugmált.
CSK is ugyanolyan gerinctelen szemétláda mint KL, de ezt majd később.
Szóval suli után mindig beszöktem KL-hez, visszagondolva még mindig nem tudom, hogy miért, akkor még nem tudtam, hogy mekkora velejéig romlott, rosszindulatú lény, lény mert ez már nem ember.
Ott már kezdett kicsit fura lenni amikor azt mondogatta, hogy anyám egy büdös ruszki és takarodjon haza, ne egyen magyar kenyeret s kántálta, hogy ruszkik haza! ruszkik haza!
-itt már szerintem egyértelmű az elmeroggyantság...
Valamikor azidőtájt emlékszem, hogy kint játszottam az udvaron és tiszta kosz lett a nadrágom, amikor meglátott KL azt mondta, hogy igy nem nézhetek ki, menjek és mossam ki a nadrágot -apám és anyám nem voltak otthon mert dolgoztak-.
Bementem és ledobtam a mosógép mellé, erre ő azt mondta, hogy nem annyira koszos mossam le kefével meg szappannal... nekiláttam a mosdónál. Pár perc múltán amik elnézelődött mondta, hogy nem látom rendesen, hogy hol koszos, oltsam fel a kislámpát (nálunk akkoriban olyan volt ami ilyen foglalat meg egy kis villanykörte és egyszerűen be kellett dugni a konnektorba és a rajta lévő kis kapcsolót elnyomni).
Persze végig nézte amig csurom vizes kézzel felkapcsolom a lámpát -mert ő neki biztosan nehezére esett volna- ami meg is rázott. Miután megbszott az áram később ki is hajitottuk az olyan lámpákat otthon.
KL felől akár meg is dögölhettem volna ott helyben...
Tipikus ocsmányságai közé tartozott a háziállatok eltüntetése, kb. 4 kutyánk "szökött ki" a "valahogyan nyitva hagyott" kapun... amikor kiskutyák születtek a párnapos kutyakölykökkel amikor játszottam odajött behajitotta egy zsákba és a szemem láttára egy vödör viz és egy gereblye segitségével megfojtotta őket.
Később megint születtek kiskutyák, abból ha jól emlékszem kettő elpusztult az ötből, maradt három.
Egyiket nagyon megszerettem, fekete volt teljesen csak a homlokán volt egy csillag alakú fehér rész.
Egy nap szutykos cigányok (nem rasszizmus ők maguk nevezik igy magukat, de leszarom mert amúgyis rühellem őket...) jöttek, fogták a kölyköket, bele egy zsákba azt szevasz... KL odaajándékozta nekik...
Maradjunk a kutyás eseményszálnál:
KL általában nagytestű kutyákat tartott, akkoriban volt egy németjuhász meg egy kaukázusi.
A kaukázusi elpusztult, mert megmérgezték... tehát kellett egy új kutya neki.
Persze, hogy magához édesgessen megint minket egy husky kutyát hozatott, nem birták egymást a németjuhásszal, megállás nélkül ugattak egymásra, csaholtak vadul, majd kitépték láncaikat -ez volt reggel.
Amikor hazaértem s beléptem a kapun az a látvány fogadott, hogy kb az egész udvar vérben úszik és anyám szörnyülködve állt kint és cigarettázott, megkérdeztem megrémülve mi történt.
KL elengedte a két kutyát akiknek még idejük se volt megszokni egymást és szétmarcangolták egymást...
Gondolom lejött már nektek is, hogy ha a családomból valaki kint lett volna az udvaron akkor, vagy netán én előbb jövök haza akkor akár minket is széttéphetett volna a két megvadult kutya...
***itt most szünetet tartok, majd még folytatom
Helló mindenkinek aki olvassa ezt a blogot!
Mi is ez és miről fog szólni?
Dióhélyban annyi, hogy páran a rokonságból -bár én már letagadom az összeset-
agyilag beadták a kulcsot és a markukba röhögve zsigerelik ki anyagilag a
családunkat, a magyar törvényhozás meg adja alájuk a lovat.
Miután kicsit belelendülök és elkezdem leirni a történeteket, az aki olvassa
-remélhetőleg- azt fogja mondani, hogy ez teljesen nonszensz, mert én speciel
ezt gondolom.
Megpróbálok egy szerkezetet felvázolni, ami a későbbieket nagyjából betaglalja.
-Előzmények
-Otthon, rémes otthon
-Kilakoltatás
-Unaloműzés felsőfokon, avagy hogyan tegyünk szert sok pénzre levélirással.
-Helyzetjelentés
Előre mondom, hogy lehetetlenségnek tartom, hogy valaki ugyanebben a cipőben
járjon.
Sőt! Kijelentem, hogy az aki azt állitja, hogy vele, vagy valakivel ugyan ez a
helyzet az HAZUDIK.
A legfontosabbat elfelejtettem..
Miért irom ezt le? Azért, mert valamilyen segitséget várok, ill. remélem, hogy
nagyobb nyilvánosságot kap az ügy, mert akikhez ill. amely szervezetekhez
fordultunk azok ránk se hederitettek.
*előbb akartam néhány nappal inditani a blogot, de letettem róla, mert azért mégiscsak eléggé személyes és hátha valamilyen tévedés folytán jött olyan levél nemrég mint amilyen, hát de qrvára nem igyhát adott egy újabb löketet...
hát essünk neki
